Szálláskereső


A Magyarországi Ijfúsági Szállások Szövetségének Alapszabálya


I. Általános rendelkezések

1) A Szövetség neve: Magyarországi Ifjúsági Szállások Szövetsége Közhasznú Szervezet

2./ Székhelye: 1121 Budapest, Konkoly-Thege Miklós út 21.

3./ Jelvénye: Egyenlőszárú háromszögben, félkör alakban elhelyezve a Szövetség neve, az így keresztezett félkör belsejében – egyenlő szélességű – nemzeti sávokból kirajzolódó, stilizált házzal.

4./ Az alakulás éve: 1989.

5./ Működési területe: Magyarország.

6./ A Szövetség a működését jelen 'Alapszabály', egyéb belső szabályzatok, valamint az egyesületekre vonatkozó – 1989. évi II. tv. – alapján végzi.

7./ A Szövetség törvényességi felügyeletét a Fővárosi Főügyészség látja el, a reá irányadó szabályok szerint.
 

II. A Szövetség célja és feladata

A Szövetség a céljai megvalósítását tagjai teljes önállóságának tiszteletben tartásával kívánja  megvalósítani.

1)      A Szövetség célja:

a)      A Magyarországon működő ifjúsági szállások szakmai érdekképviselete, az ifjúsági szállásokat érintő közgazdasági, pénzügyi, jogi kérdésekben való állásfoglalás kialakítása és annak érvényesítése;

b)      A hazai ifjúsági turizmus fejlődésének támogatása a Youth Hostel mozgalom szellemiségének meghonosításával és erősítésével;

c)      Kapcsolatfelvétel, illetve kapcsolattartás belföldi és külföldi ifjúsági szállásokkal, valamint ifjúsági szállásokat tömörítő szervezetekkel, alapvetően az IYHF és az EUFED csatornáin keresztül;

d)     Az ifjúsági szállások működésének hatékonyabbá tétele, a szálláshelyek jobb kihasználtságának elősegítése;

e)      Sajátos eszközeivel az ifjúsági turizmus fejlődésének támogatása;

f)       Az ifjúsági szálláshelyek szolgáltatásainak fejlesztése a fiatalok sport- és szabadidős tevékenységének fokozása érdekében.

2)       A Szövetség a céljai elérése érdekében:

a)      Szervezi és végzi az ifjúsági szállások érdekképviseletét és érdekvédelmét;

b)      Együttműködik a Nemzetközi Ifjúsági Szállások Szövetségével, az Európai Unióban működő Ifjúsági Szállások Szövetségével, valamint a hazai sport- és szabadidős célú szervezetekkel;

c)      Kidolgozza és működteti a Magyarországon működő ifjúsági szállások közötti információs rendszert;

d)     A nemzetközi kapcsolatok keretében együttműködési megállapodásokat köt, alapvetően az IYHF és az EUFED keretében;

e)      Törekszik az Európai Unióval fennálló kapcsolatok elmélyítésére;

f)       Kezdeményezi és segíti az ifjúsági szállások működéséhez szükséges szakemberképzést mind külföldön, mind hazánkban;

g)      Segítséget nyújt az ifjúsági szállásoknak a szálláshelyek, programok közvetítéséhez;

h)      Az ifjúsági szállások közös marketing tevékenységét kidolgozza és végzi.

3)      A Szövetség az alábbi cél szerinti közhasznú tevékenységeket végzi [az 1997. évi CLVI. törvény 26. § c) bek. szerint]:

§  4. nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés,

§  10. gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet,

§  11. hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése,

§  13. amagyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység,

§  14. sport, a munkaviszonyban és a polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével,

4)      A Szövetség rögzíti, hogy a törvényben és a jelen okiratban rögzített közhasznú tevékenységeket folytatja; továbbá biztosítja, hogy a társadalom széles körei is részesülhessenek közhasznú szolgáltatásaiból. A jelen okiratban foglalt célkitűzések megvalósítása érdekében, a közhasznú tevékenység folytatásának feltételeiről a Szövetség együttműködési szerződést köt hasonló tevékenységeket ellátó szervezetekkel. A Szövetség évente dönt a céljai között felsorolt feladatok végrehajtásához felhasználható pénzeszközök mértékéről, felosztásuk módjáról és az egyéb támogatásokról.

5)      A Szövetség a működése során együttműködik az állami és a hasonló tevékenységet folytató más társadalmi szervezetekkel; továbbá együttműködési szerződéseket köthet alapítványokkal, vállalkozásokkal és egyéb szervekkel, melyek tevékenysége nem ellentétes az Alapszabályban foglaltakkal.

6)      A Szövetség a feladatainak ellátására létesítményeket, intézményeket hozhat létre, és tarthat fenn, valamint alapítványokat, vállalkozásokat hozhat létre, továbbá ilyen célból részt vehet más társadalmi szervezetek, illetőleg gazdasági társaságok létrehozásában, működésében. A Szövetség az e tevékenységéből származó nyereséget céljai megvalósítására, illetve feladatai fejlesztésére fordítja.

7)      A Szövetség közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
 

III. A Szövetség tagsága

1)      A Szövetség rendes tagja lehet minden, Magyarországon ifjúsági szállásokat fenntartó és üzemeltető magyar és külföldi jogi személy, vállalkozás, gazdasági társaság, gazdasági és társadalmi szervezet, amely a Szövetség céljaival egyetért, és az alapszabályt elfogadja. A rendes tagsági viszony felvétel alapján jön létre. A rendes tagsági viszony létesítésére vonatkozó kérelmet írásban kell benyújtani az Intézőbizottság részére. Ezt követően a területileg illetékes Regionális Szervezet képviselője személyesen felkeresi a jelentkezőt. A tagfelvételhez a kérelmezőnek vagy megbízottjának jelenléte és a Regionális Szervezet képviselőjének ajánlása szükséges. A rendes tag felvételéről a Szövetség Intézőbizottságának javaslatára a Közgyűlés dönt. Egy szálláshely vagy tulajdonosi, vagy üzemeltetői jogon lehet a Szövetség teljes jogú tagja.

2)      A Szövetség pártoló tagja lehet minden magyar állampolgár, valamint Magyarországon tartózkodási engedéllyel rendelkező más állampolgár, aki támogatja a Szövetség céljait, és ezekkel egyetért, valamint vállalja a pártoló tagdíj befizetését. A pártoló tagsági viszony létesítésére írásban kell jelentkezni. A pártoló tag felvételéről a Szövetség Intézőbizottságának javaslatára a Közgyűlés dönt. A pártoló tagok a Közgyűlésen tanácskozási joggal vehetnek részt.

3)      A Szövetség tiszteletbeli tagja lehet minden magyar vagy külföldi állampolgár, aki elfogadja és támogatja a Szövetség céljait, és ezekkel egyetért. A tiszteletbeli tag felvételéről a Szövetség Intézőbizottságának javaslatára a Közgyűlés dönt. A tiszteletbeli tagok a Közgyűlésen tanácskozási joggal vehetnek részt.

4)      A Szövetség egyéni tagja lehet minden magyar vagy külföldi állampolgár, aki támogatja a Szövetség céljait, és ezekkel egyetért. Az egyéni tagsági viszony létesítése a tagkártya megvásárlásával történik. Az egyéni tagok a Közgyűlésen tanácskozási joggal vehetnek részt.

5)      A rendes tag jogai:

a)      A mandátuma szerinti szavazati joggal részt vehet a Szövetség Közgyűlésén és a Szövetség vezető testületeinek, tisztségviselőinek megválasztásában,
b)      A Szövetség vezető testületeibe, illetve tisztségeire történő megválaszthatóság,
c)      Igénybe veheti a Szövetség szolgáltatásait, kedvezményeit,
d)     Véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet, határozathozatalt kezdeményezhet a Szövetséget érintő bármely kérdésben,
e)      Kifogást emelhet a Szövetség határozatai ellen,
f)       Részt vehet a Szövetség programjain, rendezvényein, táborain, stb.,
g)      Használhatja a Szövetség és az IYHF emblémáit,
h)      Ideiglenesen (legfeljebb egy éves időtartamra) szüneteltetheti tagsági jogviszonyát.

6)      A rendes tag kötelességei:

a)      Az alapszabály betartása, a Szövetség által meghatározott, az ifjúsági szálláshelyek működésének színvonalát meghatározó követelmények betartása,
b)      A Tagkártya Szabályzat és a Tagdíj Szabályzat betartása, a tagsági díj befizetése a Tagdíj Szabályzatban meghatározott feltételek szerint,
c)      A Szövetségi szabályzatok betartása,
d)     A Szövetségi vagyon óvása,
e)      Statisztikai adatszolgáltatás.

7)      A pártoló tag jogai:

a)      Tanácskozási joggal részt vehet a Szövetség Közgyűlésén,
b)      Részt vehet a Szövetség programjain, rendezvényein, táborain,
c)      Igénybe veheti a Szövetség szolgáltatásait, kedvezményeit, használhatja létesítményeit, felszereléseit,
d)     Tisztségviselőnek választható.

8)      A pártoló tag kötelességei:

a)      Az igénybe vett intézmények házszabályainak betartása,
b)      A pártoló tagdíj befizetése,
c)      A Szövetségi vagyon óvása.

9)      A tiszteletbeli tag jogai:

a)      Tanácskozási joggal részt vehet a Szövetség Közgyűlésén és a Szövetség vezető testületeinek, tisztségviselőinek megválasztásában,
b)      Tisztségviselőnek választható a Közgyűlés által,
c)      Igénybe veheti a Szövetség szolgáltatásait, kedvezményeit, használhatja létesítményeit, felszereléseit,
d)     Véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet, határozathozatalt kezdeményezhet a Szövetséget érintő bármely kérdésben,
e)      Részt vehet a Szövetség programjain, rendezvényein, táborain.

10)  A tiszteletbeli tag kötelességei:

a)      Az igénybe vett intézmények házszabályainak betartása,
b)      A Szövetségi vagyon óvása,
c)      A Szövetségi szabályzatok betartása.

11)  Az egyéni tag jogai:

a)      Tanácskozási joggal részt vehet a Szövetség Közgyűlésén,
b)      Igénybe veheti a Szövetség szolgáltatásait, kedvezményeit, használhatja létesítményeit, felszereléseit,
c)      Részt vehet a Szövetség programjain, rendezvényein, táborain,
d)     Tisztségviselőnek választható.

12)  Az egyéni tag kötelességei:

a)      Az igénybe vett intézmények házszabályainak betartása,
b)      A Szövetségi vagyon óvása.

13)  A Szövetség a tagjairól nyilvántartást vezet.

14)  A Szövetség tagja egyidejűleg más társadalmi szervezetnek is tagja lehet.

15)  A Szövetségbe való belépés és a Szövetségből történő kilépés önkéntes.

16)  A Szövetségi tagság megszűnik:

a)      Kilépéssel,
b)      A rendes tag jogutód nélküli megszűnésével vagy megszüntetésével,
c)      Kizárási eljárás következményeként.

17)  A kizárási eljárás megkezdődik:

a)      A tagdíj, illetőleg a vállalt anyagi támogatás fizetésének 3 hónapnál hosszabb ideig történő elmulasztásával,
b)      Rendes tagok esetében a 45/1998. (VI.24.) számú IKIM rendeletben, az ifjúsági szálláshelyekre előírt szakmai feltételek teljesítésének hiánya esetén.

18)  A kizárási eljárás lefolytatásának menetét a Fegyelmi Szabályzat tartalmazza, és megkezdését a Fegyelmi Bizottság indítványozza a Közgyűlésnek.
 

IV. A Szövetség szervezete

1)      A Szövetség szervei a következők:

a)      Közgyűlés
b)      Intézőbizottság
c)      Felügyelő Bizottság
d)     Elnökség
e)      Tisztségviselők
f)       Regionális Szervezetek
g)      Állandó Bizottságok
h)      Egyéb Bizottságok (Pl.: Fegyelmi Bizottság).

2)  Az Intézőbizottság állandó tagjait, a Felügyelő Bizottság tagjait, továbbá a Szövetség tisztségviselőit a Közgyűlés választja. Az Intézőbizottságba a területi szervezetek (régiók) is küldenek szavazati joggal rendelkező képviselőt.

3)  A Szövetség bizottságait az Intézőbizottság kéri fel.

4)  A testületek az Alapszabályban, illetve a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott működési körükben határozatot hozhatnak, szabályzatot alkothatnak, tagjaik tevékenységére ajánlásokat adhatnak.
 

V. Közgyűlés

1)      A Szövetség legfelső szerve a Közgyűlés.

2)      A Közgyűlést a tagok, valamint az Intézőbizottság tagjai alkotják. A Közgyűlésre tanácskozási joggal meg kell hívni a Felügyelő Bizottság, valamint a Közgyűlés, illetve az Intézőbizottság által választott Állandó Bizottságok és Egyéb Bizottságok elnökeit és tagjait.

3)      A Közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni, és erről a tagokat az időpont, a helyszín és a napirend megjelölésével legalább 30 nappal korábban értesíteni kell. A döntést igénylő előterjesztéseket írásban szintén előre meg kell küldeni. A Közgyűlés nyilvános.

4)      Rendkívüli Közgyűlést akkor kell összehívni, ha a mandátumok legalább egyharmadával rendelkező intézmények az ok és cél megjelölésével kezdeményezik ezt. A Közgyűlés összehívásáról az Intézőbizottság dönt, és gondoskodik.

5)      A Közgyűlés határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkező tagok birtokolják a kiadott mandátumok több, mint felét (azaz a mandátumok minimum 50%-át + 1–et). Határozatképtelenség esetén a Közgyűlést – azonos napirenddel – 15 napon belül össze kell hívni. A határozatképtelenség miatt megismételt Közgyűlés a megjelentek számától függetlenül az eredeti napirendi pontok tekintetében akkor határozatképes, ha az eredeti meghívóban felhívták a tagok figyelmét a távolmaradás következményeire.

a)      A tagintézményeket minden megkezdett ezerágynyi kapacitás után egy-egy mandátum illeti meg.
b)      A mandátumok számát a legutolsó tagdíjfizetésnél figyelembe vett ágyszám szerint kell meghatározni, melyet az Intézőbizottság igazol vissza a tagoknak a Közgyűlést összehívó levélben, abban az esetben, ha egynél több mandátum illeti meg a tagot.

6)      A tag képviselete írásos meghatalmazással történhet.

7)      A Közgyűlés:

a)      Általában nyílt szavazással, egyszerű mandátum többséggel hozza határozatait;
b)      Titkos szavazással hoz határozatot, ha a mandátummal rendelkezők legalább 1/3-a kéri.

8)      A Közgyűlésen a jelenlevők 2/3-os mandátum többsége szükséges:

a)      A Szövetség feloszlásának vagy más szervezettel történő egyesülésének elhatározása,
b)      Alapszabály elfogadása, módosítása,
c)      Tagfelvétel, tagkizárás és
d)     Az éves beszámoló elfogadása tárgyában.

9)      A Közgyűlésen a helyszínen megválasztott levezető elnök (elnökök) elnököl (elnökölnek).

10)  A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a)      Az Alapszabály megállapítása és módosítása (a székhelyváltoztatás kivételével),
b)      Tagkártya, tagdíj szabályzat elfogadása,
c)      A Szövetség elnökének, alelnökeinek, kincstárnokának, a Felügyelő Bizottság elnökének és tagjainak, az Intézőbizottság állandó tagjainak megválasztása két évre,
d)     Az Intézőbizottság javaslata alapján a főtitkár munkaviszonyának létesítése és megszüntetése,
e)      A két Közgyűlés közötti időben megüresedett helyekre megbízott tisztségviselők és Intézőbizottsági tagok megerősítése vagy választása,
f)       Az Intézőbizottság beszámoltatása, döntéseinek és ajánlásainak szükség szerinti felülvizsgálata,
g)      Az Intézőbizottság határozatai ellen a Közgyűléshez beterjesztett írásos fellebbezések elbírálása,
h)      A Felügyelő Bizottság beszámoltatása,
i)        A Szövetség fő céljainak és tevékenysége fő irányainak meghatározása,
j)        A Szövetség éves költségvetési tervének elfogadása és a költségvetési beszámoló jóváhagyása, a tagdíjak összegének megállapítása,
k)      Tagfelvétel, tagkizárás,
l)        A Szövetség feloszlásának kimondása,
m)    A Szövetség más társadalmi szervezettel történő egyesülésének kimondása,
n)      Feloszlás, megszűnés vagy egyesülés esetére rendelkezés a Szövetség vagyonáról,
o)      A Közgyűlés döntésének megfelelően más kérdések,
p)      A Szövetség Fegyelmi Szabályzatának megállapítása,
q)      Társaságok létrehozásáról és megszüntetéséről történő határozathozatal,
r)       A tulajdonosi jogok gyakorlása a Szövetség tulajdonában, illetve résztulajdonában lévő társaságok vonatkozásában,
s)       A Szövetség éves beszámolója, mérlegbeszámolója és a közhasznúsági jelentés elfogadása.

11)  A Közgyűlés – a kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdéseken kívül – dönt minden olyan kérdésben, amelyet az Intézőbizottság, illetve valamely rendes tag képviselője a Közgyűlés elé terjeszt, vagy jogszabály a hatáskörébe utal. A Közgyűlésről részletes jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőkönyvet az elnök, a főtitkár és az e célra választott két küldött hitelesíti. A jegyzőkönyvbe bármely tag betekinthet.

12)  A Közgyűlés határozata ellen benyújtott kifogásnak halasztó hatálya nincs. A kifogást a következő Közgyűlésen el kell bírálni. A kifogást elbíráló határozat ellen további kifogást előterjeszteni nem lehet.

 

VI. Intézőbizottság

1)      A Közgyűlések közötti időben a Szövetség tevékenységét legfeljebb 9 főből álló Intézőbizottság irányítja és ellenőrzi. Az Intézőbizottság az általa elfogadott munka- és ülésterv alapján tevékenykedik. A Közgyűlésnek tevékenységéért felelősséggel tartozik.

2)      Az Intézőbizottság szükség szerint – de legalább évente hatszor – tart ülést. Az ülésen a tagjain kívül tanácskozási joggal részt vehetnek az Intézőbizottság által állandó vagy eseti jelleggel meghívottak is. Az összehívás és az ülésezés rendjét az Intézőbizottság állapítja meg az alábbiak figyelembe vételével: a tagokat az időpont, a helyszín és a napirend megjelölésével legalább 10 nappal korábban értesíteni kell. A döntést igénylő előterjesztéseket írásban szintén előre meg kell küldeni. Az Intézőbizottság ülései nyilvánosak. Az Intézőbizottság határozatképes, ha a tagok 50%-a + 1 szavazat jelen van. Az Intézőbizottság nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza határozatait. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Az Intézőbizottság üléseiről emlékeztetőt kell készíteni, amelyet az ülés elnöke hitelesít. Az emlékeztetőbe az Intézőbizottság bármely tagja betekinthet, rövidített – csak a határozatokat tartalmazó – változatát az Intézőbizottság tagjai és igény szerint a rendes tagok is megkapják. Az Intézőbizottság üléseit a Szövetség elnöke vezeti.

3)      Az Intézőbizottság ülésein minden tag tanácskozási joggal részt vehet.

4)      Az Intézőbizottság feladata és hatásköre:

a)      A Szövetség tevékenységének irányítása
b)      A Közgyűlés határozatainak végrehajtása
c)      Megállapítja a Szövetség Szervezeti és Működési Szabályzatát, gazdálkodási, ügyviteli, fegyelmi, munkaügyi szabályzatát, valamint egyéb belső szabályzatait
d)     Gondoskodik a Közgyűlés összehívásáról, előkészíti üléseit, gondoskodik az előterjesztések egyeztetett kidolgozásáról, Közgyűlés elé terjesztéséről
e)      Bizottságokat hoz létre, és beszámoltatja azokat tevékenységükről
f)       Megállapodásokat köt az állami, társadalmi és más szervezetekkel, gondoskodik ezek végrehajtásáról
g)      Felügyeletet és ellenőrzést gyakorol a Szövetség központjának munkája felett, beszámoltatja a főtitkárt
h)      Munkáltatói jogkört gyakorol a főtitkár tekintetében, javaslatot tesz a Közgyűlésnek a főtitkár munkaviszonyának létesítése és megszüntetése tárgyában
i)        Dönt a két Közgyűlés közötti időben megüresedett választott tisztségek megbízás útján történő betöltéséről.
j)        A Szövetség tulajdonában, résztulajdonában lévő társaságoknál felmerülő, a társaságok üzemeltetésével, üzleti tevékenységével kapcsolatos döntéseket meghozza, kijelöli a képviseletre jogosult személyt vagy személyeket.
k)      Valamennyi határozatról, ajánlásról, döntésről beszámol a Közgyűlésnek
l)        Javaslatot tesz a rendes, a pártoló és a tiszteletbeli tagok Közgyűlés által történő felvételére,
m)    Meghatározza a Szövetség központi munkatársainak létszámát,
n)      Elkészíti a közhasznúsági jelentést.

Az Intézőbizottság tagjait költségtérítés illeti meg.

5)      A rendes tag az Intézőbizottság bármely határozata ellen fellebbezést nyújthat be a Közgyűléshez. A fellebbezést a Felügyelő Bizottság elnökéhez írásban kell eljuttatni az Intézőbizottság határozatának meghozatalát követő 30 napon belül.

Mind a Közgyűlés, mind az Intézőbizottság esetében az ügyvezető elnökköteles olyan nyilvántartásokat vezetni, amelyekből a vezető szervek döntéseinek tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye) megállapítható.


VII. Felügyelő bizottság

1)      A Szövetség gazdálkodását a Közgyűlés által megválasztott – a Felügyelő Bizottság elnökéből és 2 tagból álló – Felügyelő Bizottság ellenőrzi, melynek tagjait költségtérítés illeti meg.

2)      A Felügyelő Bizottság tagjává nem választható az, aki:

a)      A Szövetség Intézőbizottságának tagja,
b)      A Szövetség felügyeleti szervének dolgozója,
c)      A Szövetség alkalmazottja,
d)     A Szövetségen belül gazdasági feladatokat lát el,
e)      Büntetett előéletű.

3)      A Felügyelő Bizottság feladata a Szövetségi gazdálkodás törvényességének ellenőrzése, a pénzügyi és gazdasági tevékenység rendszeres vizsgálata és szakmai segítése, valamint a közhasznúsági jelentés előzetes vizsgálata.

4)      A Felügyelő Bizottság az Intézőbizottság határozatai ellen benyújtott írásos fellebbezéseket a kézhezvételt követő 30 napon belül kivizsgálja. A fellebbezést és a vizsgálat eredményét a Közgyűlés elé terjeszti.

5)      A Felügyelő Bizottság a tevékenységéért a Közgyűlésnek felelős, annak köteles beszámolni. Észrevételeiről, tapasztalatairól, javaslatairól rendszeresen tájékoztatja az Intézőbizottságot.

6)      Bűncselekmény alapos gyanúja esetén közvetlenül tájékoztatja a Szövetség törvényességi felügyeletét ellátó ügyészséget.

7)      A Felügyelő Bizottság ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. A Felügyelő Bizottság tagjai a közhasznú szervezet vezető szerveinek ülésein tanácskozási joggal részt vehetnek. A Felügyelő Bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

a) a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé;
b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

Az intézkedésre jogosult vezető szervet a Felügyelő Bizottság indítványára – annak megtételétől számított harminc napon belül – össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezető szerv összehívására a Felügyelő Bizottság is jogosult. Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Felügyelő Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.

8)   A Felügyelő Bizottság évente 3 ülést tart. A tagokat az időpont, a helyszín és a napirend megjelölésével legalább 30 nappal korábban értesíteni kell. A döntést igénylő előterjesztéseket írásban szintén előre meg kell küldeni. Az ülések nyilvánosak. A Felügyelő Bizottság határozatképes, ha a tagok 50%-a + 1 szavazat jelen van. A Felügyelő Bizottság nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza határozatait. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Az ülésekről emlékeztetőt kell készíteni. Az üléseket az elnöke, akadályoztatása esetén a kijelölt alelnök vezeti.


VIII. Tisztségviselők

1)      A Szövetség tisztségviselői:

a)      A Szövetség elnöke,
b)       Ügyvezető elnöke,

2)      A Szövetség elnöke:

a)      Elnököl a Közgyűlés, az Intézőbizottság ülésein,
b)      Képviseli a Szövetséget az állami, társadalmi és más szervek, valamint a tagság előtt és a nemzetközi kapcsolatokban,
c)      Ellátja a Közgyűlés, az Intézőbizottság által reá bízott, valamint a Szervezeti és Működési Szabályzat szerint reá háruló feladatokat.

Feladatait társadalmi munkában látja el. Tevékenységéért költségtérítés illeti meg.

3)      A Szövetség ügyvezető elnöke segíti, és akadályoztatása esetén helyettesíti az elnököt feladatinak ellátásában. Az alelnökök feladataikat társadalmi munkában látják el. Tevékenységükért költségtérítés illeti meg őket.

4)      A Szövetség főtitkára:

a)      A Közgyűlés és az Intézőbizottság határozatainak megfelelően folyamatosan intézi a Szövetség ügyeit,
b)      Szervezi és összehangolja a Közgyűlés, az Intézőbizottság határozatainak és ajánlásainak végrehajtását,
c)      Előkészíti az Intézőbizottság üléseit és döntéseit,
d)     Vezeti a Szövetség titkárságát, irányítja annak tervszerű munkáját,
e)      Felelős a gazdálkodási rend betartásáért,
f)       Munkáltatói jogkört gyakorol a Szövetség titkárságának dolgozói vonatkozásában,
g)      Ellátja a Szervezeti és Működési Szabályzat előírásai szerint reá háruló egyéb feladatokat,
h)      Intézkedik és dönt a Közgyűlés, az Intézőbizottság hatáskörébe utalt egyéb ügyekben.

Tevékenységéért díjazásban részesül.

5)      A Szövetség képviseletére az elnök, és az ügyvezető elnök jogosult. A képviseleti jogkört az Intézőbizottság – esetenként, illetve az ügyek meghatározott csoportjaira – más személyekre is átruházhatja.
 

IX. Felügyelő bizottság

1)      A Szövetség rendes tagjai szabad elhatározásukból, önálló jogi személyiség nélküli,  szekciókat hozhatnak létre a Szövetségen belül. 

2)      A  szekciók az Alapszabály és a Szervezeti és Működési Szabályzat alapján működnek.

3)      Aszekciókba való belépés, valamint az onnan történő kilépés önkéntes.

4)      A szekciók, szavazati joggal rendelkező képviselőként a szekcióvezetőt küldik az Intézőbizottságba.

5)      Aszekciók a tisztújító közgyűlést megelőzően – kétévenként – megválasztják a szekcióvezetőt.


X. Állandó, illetve Egyéb Bizottságok

1)      A Szövetség Intézőbizottsága jogosult Állandó, vagy Egyéb Bizottságokat:

a)      Létrehozni;
b)      Beszámoltatni;
c)      Megszüntetni.

2)      Az Állandó Bizottságok felállításának célja, hogy a folyamatosan előforduló feladatok elvégzése, a döntések előkészítése során segítsék az Intézőbizottságot.

3)      Az Állandó Bizottság tagja lehet:

a)      A Szövetség bármely tagja,
b)      Az Intézőbizottság tagja.

4)      Az Egyéb Bizottságok (köztük a Fegyelmi Bizottság) felállításának célja, hogy az egyedi feladatok elvégzése, a döntések előkészítése során segítsék az Intézőbizottságot.

5)      Az Egyéb Bizottság tagja lehet:

a)      A Szövetség bármely tagja,
b)      Az Intézőbizottság tagja.

 

XI. A szövetség titkársága

1)  A Szövetség folyamatos működésével, gazdálkodásával, a Közgyűlési, Intézőbizottsági határozatok végrehajtásával kapcsolatos feladatokat a főtitkár irányításával, a Szövetség titkársága látja el. Feladatait, szervezetét és működési szabályait az Intézőbizottság által jóváhagyott Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg.
 

XII. Könyvvizsgáló

Közhasznú szervezetnél könyvvizsgáló kijelölésére sor kerülhet. Könyvvizsgálóvá az választható, aki az erre vonatkozó jogszabályok szerint a könyvvizsgálók nyilvántartásában szerepel. A könyvvizsgáló megbízatása határozatlan időtartamra szól. A könyvvizsgálóval, a Közgyűlés általi megválasztását követően, az Intézőbizottság köt szerződést a polgári jog általános szabályai szerint. Ha a könyvvizsgáló gazdálkodó szervezet, meg kell jelölnie azt a tagját, vezető tisztségviselőjét, illetve munkavállalóját, aki a könyvvizsgálatért személyében is felelős. A könyvvizsgáló tevékenységét a hatályos jogszabályok alapján végzi.

A könyvvizsgáló feladat- és hatáskörébe tartozik:

  • Ellenőrzi és véleményezi a számviteli törvény szerinti beszámoló valódiságát és jogszabályszerűségét.
  • Köteles megvizsgálni a Közgyűlés és az Intézőbizottság elé terjesztett minden lényeges üzleti jelentést, hogy valós adatokat tartalmaznak-e, illetve megfelelnek-e a jogszabályi előírásoknak.
  • Betekinthet a Szövetség könyveibe; a vezető tisztségviselőktől, a felügyelő bizottság tagjaitól, illetve a munkavállalóktól felvilágosítást kérhet.
  • Megvizsgálhatja a bankszámlát, pénztárat, értékpapír- és áruállományt, valamint a szerződéseket.

A könyvvizsgáló értesüléseit üzleti titokként köteles megőrizni. A könyvvizsgáló a Közgyűlés és az Intézőbizottság ülésein köteles részt venni. Ha ez szükséges, a könyvvizsgálót tanácskozási joggal a Felügyelő Bizottság üléseire is meg lehet hívni, illetve a könyvvizsgáló maga is kezdeményezheti az ezen üléseken való részvételét. Ez utóbbi esetben a könyvvizsgáló kérelme csak különösen indokolt esetben utasítható vissza. Ha a könyvvizsgáló megállapítja, illetve egyébként tudomást szerez arról, hogy a vagyon jelentős mértékű csökkenése várható, illetve olyan tényt észlel, amely a vezető tisztségviselők törvényben meghatározott felelősségét vonja maga után, köteles az Intézőbizottság összehívását kérni. Ha az Intézőbizottságot nem hívják össze, vagy az Intézőbizottság a jogszabályok által megkívánt döntéseket nem hozza meg, a könyvvizsgáló köteles erről a törvényességi felügyeletet ellátó szervet értesíteni.

Megszűnik a könyvvizsgálói megbízás:

  • a Közgyűlés döntése alapján visszahívással,
  • a könyvvizsgálóval kötött szerződésben esetlegesen szereplő időtartam lejártával,
  • törvényben szabályozott kizáró ok beálltával
  • illetve a könyvvizsgáló részéről a szerződés felmondásával.

A könyvvizsgáló felelősségére a könyvvizsgálókra vonatkozó jogszabályokban, illetve a Polgári Törvénykönyvben meghatározott felelősségi szabályok irányadóak.


XIII. Összeférhetetlenségi szabályok

Nem lehet a Felügyelő Bizottság elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgáló az a személy, aki

a)         a Szövetség tagja, illetve vezető tisztségviselője,
b)        a közhasznú szervezettel a fenti megbízatásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, e minőségének megszűnésétől számított három évig, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
c)         a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül, kivéve a bárki által igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, illetve
d)                 az a) –c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.

A vezető szervek határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján

a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b) bármilyen más előnyben részesül,
c) illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, a létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

Vezető tisztségviselők az Intézőbizottság és a Felügyelő Bizottság tagjai, valamint a könyvvizsgáló.

A közhasznú szervezet megszűnését követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – az annak megszűnését megelőző két éven belül legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

Ha a könyvvizsgáló gazdálkodó szervezet, a személyi összeférhetetlenségi előírásokat a könyvvizsgálói tevékenységet végző személyen kívül a gazdálkodó szervezet valamennyi tagjára, vezető tisztségviselőjére és vezető állású munkavállalójára is alkalmazni kell. A könyvvizsgálatért felelős személy a Szövetség részére más megbízás alapján munkát nem végezhet, és a könyvvizsgáló gazdálkodó szervezet szintén csak akkor láthat el más feladatot is, ha a megbízás tárgya nem érinti a könyvvizsgáló feladatait. Külön törvény a könyvvizsgálóval szemben más összeférhetetlenségi szabályokat is megállapíthat.
 

XIII. A szövetség gazdálkozása

1)      A Szövetség a rendelkezésre álló vagyoni eszközökkel a Közgyűlés által jóváhagyott költségvetés szerint gazdálkodik. A befektetési tevékenységet folytató közhasznú szervezetnek befektetési szabályzatot kell készítenie, amelyet a Közgyűlés fogad el.

2)      A Szövetség bevételei:

a)      Tagdíjak,
b)      Egyéb gazdasági – vállalkozási tevékenységből származó bevételek,
c)      Jogi személyek és magánszemélyek felajánlásai, hozzájárulásai,
d)     Állami támogatás,
e)      Pályázati úton elnyert pénzeszközök,
f)       Egyéb bevételek.

3)      A Szövetség vagyona lehet:

a)      Készpénz (bankjegy, folyószámlán lévő összeg),
b)      Követelés,
c)      Ingó- és ingatlan vagyon,
d)     Vagyoni értékű jog,
e)      Értékpapír,
f)       Tőkerészesedés.

4)      A Szövetség tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok csak a tagsági díjat kötelesek megfizetni, a Szövetség tartozásaiért a tagok saját vagyonukkal nem felelnek.

5)      A Szövetség feloszlása vagy más szervezettel történő egyesülése esetén a határozatot hozó Közgyűlés rendelkezik a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyon hovafordításáról.

6)      Feloszlás vagy megszűnés esetén – a Közgyűlés döntésének hiányában – a vagyon tekintetében az egyesülési törvény rendelkezései az irányadóak.

7)      A Szövetség gazdálkodását a Közgyűlés és az Intézőbizottság határozatai alapján a Szövetség főtitkára irányítja.

8)      A gazdálkodás részletes szabályait, szervezetét, hatásköri tagozódását és működési rendjét a Szövetség Szervezeti és Működési Szabályzata és gazdálkodási szabályzata állapítja meg.

 

XV. Közhasznúsági nyilatkozatok

1)             A Szövetség vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez.

2)             A Szövetség működéséről a vonatkozó jogszabályok előírásai szerint üzleti könyveket kell vezetni, és azokat az üzleti év végén le kell zárni. Az üzleti év végével az Intézőbizottság a Szövetség gazdálkodásáról a Közgyűlés számára mérleget, a gazdálkodás eredményéről pedig vagyonkimutatást készít. A Szövetség köteles a cél szerinti tevékenységéből, illetve a vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten nyilvántartani; egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik annak eldöntése, hogy a keletkezett nyereséget, illetve annak egyes részeit a Szövetség hogyan használja fel, figyelemmel arra, hogy a Szövetség tevékenységéből származó nyereség nem osztható fel, mivel az csak a jelen alapító okiratban rögzített tevékenységekre fordítható. A Szövetség értékpapírt nem bocsát ki, tevékenysége fejlesztésére a tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vesz fel, költségvetési támogatást az esetlegesen felvett hitel fedezetéül, illetve törlesztésére nem használ fel.

3)             A Szövetség tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait, illetve az általa végzett szolgáltatások igénybevételének módját helyi és országos sajtó útján is nyilvánosságra hozza.

4)             A Szövetség működésével, szolgáltatásai igénybevételének módjával, valamint beszámolói közlésével kapcsolatosan a nyilvánosságot biztosítja, egyrészt a jogszabályokban meghatározott módon, másrészt a jelen okiratban szabályozott irat-betekintési és felvilágosítás-adási jog rögzítésével. Adöntéseket/információkat a Főtitkár köteles a székhelyen 15 napra történő kifüggesztés és a honlapon 15 napra történő megjelentetés formájában közzétenni, valamint a legfontosabb döntéseket /információkat sajtó útján is közzétenni (pl.: a gazdálkodás adatai, a szolgáltatások igénybevételének lehetőségei, stb.).

5)             Az évente kötelező közhasznúsági jelentést az Intézőbizottság készíti, amelynek elfogadásáról a Közgyűlés az éves beszámoló elfogadásával egyidejűleg egyhangúsággal dönt, és amelyet nem kell semmilyen ellenőrzést vagy felügyeletet gyakorló szervnek megküldeni, vagy ott letétbe helyezni; ugyanakkor biztosítani kell annak bárki általi hozzáférhetőségét (a betekintést és saját költségre történő másolat készítését). A közhasznúsági jelentést továbbá közzé kell tenni. A közhasznúsági jelentésnek tartalmaznia kell:

a)                  a számviteli beszámolót;
b)                 a költségvetési támogatás felhasználását;
c)                  a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást;
d)                 a cél szerinti juttatások kimutatását;
e)                  a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét;
f)                  a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét;
g)                 a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót.

6)             Az Intézőbizottság elnöke köteles gondoskodni a közhasznú szervezet működésével kapcsolatban keletkezett iratokba való betekintésről, illetve köteles azokról felvilágosítást adni. Az iratokba való betekintés iránti igényt (kérelmet) írásban kell az elnök részére megküldeni. Az elnök köteles a bármely jogszabály által felhatalmazott szerv vagy személy által kért iratbetekintést haladéktalanul; egyéb esetekben az iratbetekintést kérővel történt megállapodás szerinti határidőben, illetve a jogszabály vagy hatósági határozat által előírt határidőben teljesíteni. Az elnök köteles az iratbetekintésről külön nyilvántartást vezetni, melyből megállapítható a kérelmező neve, a kért irat megnevezése, a kérelem és teljesítésének ideje. Ezen jogosultság minden külső érdeklődő számára biztosított, korlátja kizárólag az adatvédelem és a személyiségi jogok védelme.


XVI.  Záró rendelkezések

1)      A Szövetség jogi személy, amelyet a társadalmi szervezetek nyilvántartásába történt felvételével szerzett meg. A Szövetséget a Fővárosi Bíróság vette nyilvántartásba.

2)      A Szövetség jogutódja az 1970-ben megalakult Fiatal Utazók Klubjának.

3)      A Szövetség megszűnik, ha:

a)      Feloszlását a Közgyűlés kétharmados többséggel kimondja,
b)      Más társadalmi szervezettel egyesül,
c)      A bíróság feloszlatja,
d)     A bíróság megállapítja megszűnését.

 

Haraszti István                                       Erdőháti Ágnes